Péntek este party este. . . . . .-->>21/1
2010.04.12. 18:54
Na hát kedveskéim, jön a mese. Péntek este, party este. Elmentem egyedül HS7 koncertre. Sikerült nagy nehezen megtalálnom a helyet, majd leültem tőle nem messze iszogatni, míg nem kezdődött a HS7. Bort ittam fanta citrommal felesbe keverve. Nem nagyon volt hatása. Máskor csak töményen nyomom be:D:D
Egy fél órára rá, csatlakozott az ivászathoz L, és sétálgattunk koncertig.
Majd bevonultunk a helyszínre. Én végigugráltam, tetszett, mert ismertem a számokat, és tudtam énekelni. A kihangosítás tényleg fos volt, elismerem. Ezek után hazafelé indultam, de L mondta, még sétáljunk. Hát jó. Elindultunk, de a folyamat cseszegetései után 2 irányba indultunk tovább. Utolért, bocsit kért, és továbbsétáltunk.
Random felültünk éjszakai buszokra, sétáltunk, ugráltunk, énekeltünk. Közben őt hívogatták ált. isk. oszt. Társai, hogy menjen a talira. Mondtam neki menjen, én haza megyek. Ám hogy, hogy nem, véletlen vhogy ott kötöttünk ki ahol a tali volt. Megint csak haza akartam menni, de végül is leinvitált a buliba. Jól éreztem magam, hamar feloldódtam, dumáltam a haverjaival. Jó fejek voltak. Táncoltunk is. Meg ittunk közben.
Aztán hogy, hogy nem, megcsókolt. Leblokkoltam, és elbőgtem magam. Szólni nem bírtam egy szót sem. De Face előre megmondta, hogy rossz kislány leszek, bár nem szándékoztam.
Ezek után hazahúztam.
Reggel fél 7re értem haza, eldőltem, mint egy zsák, majd 9kor keltem, 2.5 óra alvás után. Irány a busz, és haza. Előzetes megbeszélés alapján, T-vel találkoztam a buszon. Már nagyon hiányzott, írtó rég találkoztunk, és ő mindig helyre tudott tenni, leoltani, kedves lenni. . .mikor mire volt szükség. Most sem volt másképp. Leegyszerűsítette a helyzetemet (A-val úgy is szakítani akartam, L meg nem képes a barátom lenni, nem érdemes ezért szarul érezni magam. Felejtsem el az egészet, és pápá). nem iylen egyszerű. Mégis nagyon jól éreztem magam. Ám sajna, csak 1 óra volt az út. Szfv-on leszállt, én meg tovább lakhelyem felé.
Délután fél1 re értem haza, hatalmas lelkifurdalások közepette.
Hazaértem, nekiálltam, a szg-en elintézni az elintézni valókat, msn- ről gyorsan gondoskodni, hogy nem jelentkezzen be, csak rejtetten. Nem volt kedvem senkihez. Enni sem tudtam. Majd anyáék közölték, hogy megyünk papát meglátogatni 2kor. Hát mondom oké. Se zuhany, se átöltözés, se semmi. Indulás!
Ott fetrengtem a kórházban, egy asztalra támaszkodva, és csukott szemmel hallgattam, amit beszélgetnek. Hazafelé menet, szülők megdobtak egy kávéval, tesco-ztunk.
Irányhaza. Előzetes megbeszélés alapján, (már dél körül felhívtam) Domi átjött hozzánk, elregéltem neki mindent, de nem tudott állást foglalni. Vagyis kicsi szíve A felé húz. Én meg nem tom mit csináljak. Abban megegyeztünk, hogy alap, hogy A-nak elmesélem a történteket. Elment, és be is jelentkeztem msn-re. Elmondtam. Ő ezek után is akar, és szeret. Szakítottunk. Vagyis akkor úgy nézett ki. Azt mondta, tudna a barátom maradni, és én ezt nagyon is szeretném, persze csak idővel. „de ha ezek után összejössz L-del, most mondom, hogy soha többet nem akarok hallani rólad”.Na mondanom se kell, ez betett. Nekem fontos ő, és, hogy mit gondol, meg szeretném tartanai barátomnak. Megbeszéltünk, hogy vasárnap találkozunk. Közölte, hogy ha meglátja L-ed, megveri. Ezt elmondtam L-nek, erre ő:
„Megértem a srácot, hogy első dühében az jut eszébe, hogy vegyem fel a nyúlcipőt, mert jól meg leszek... Bár valahol gyerekes ez a gondolkodás. Igazából nem vagyok betojva, tudom, hogy meg is érdemelném, hogy jól megverjenek. Az zavar, hogy hogy a picsába tudta meg a nevem, ki lehet az a közös ismerős, aki leadta a drótot?”
Hát igen. A közös ismerős, akit nem tudok, hogy kicsoda, te tudja a nevét, és azt is, hogy mit dolgozik. Ezen én is meglepődtem, hogy honnan. . . de nem tudom.
Találkoztunk. 1.5 óra duma, meg hallgatás után, megállapodtunk, hogy 3 hét múlva visszatérünk a témára.
Hát most itt járok. 21/1 nap van. Még van időm. Úgy is el vagyok havalva. Alig élek.
Utálom az egészet. Van egy olyan érzésem, hogy menjen mindenki a fenébe, beszinglisedek, és élem boldog életem Domival. Vagy leszbikus leszek, és vele élek:D:D:D. Úgyis jelenleg, csak őt szeretem.
Na mind1. Majd jönnek a napi bejegyzések,és a visszaszámlálás.
Addig is pápá, pussz
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://dinkalandok.blog.hu/api/trackback/id/tr541915517
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek